UNIVERZÁLIS TUDÁSTÁR

Jogtudomány


Ahmed: A robotok utáni adóztatás útjai és lehetőségei

Ahmed: Az alkotmányos normák elmélete

Ahmed/Ginsburg: Alkotmányos iszlamizáció és emberi jogok

Albert: Az amerikai alkotmányos idő elmélete

Alexandre: A mesterségesen intelligens robotok jogi státusza

Armour/Sako: Az MI hatása a jogi irodák felépítésére

Armour/Parnham/Sako: Kitágult jogászi munka az MI korában

Atzori: Blockchain technológia és az állam

Ajayi: MI a nigériai jog világában, mint remény és veszély

Bader: Bírói szupremácia versus parlamenti szupremácia

Bagchi: Swami Vivekananda és az indiai alkotmányfilozófia

Balkin: A robotjog útja

Banakar: Jogszociológiai irányzatviták

Barroso: Az alkotmánybíróságok képviseleti és demokratikus többségi funkciói

Barzun: A jogi pragmatizmus három formája

Bassok: A bírósági legitimitás változó értelmezése

Beever: Deklatarórius jogelmélet

Berman: A juriszdikció globalizálódása

Bix: A szerződési jog elmélete a common law rendszereiben

Bogdandy: Az összehasonlító jog vajon társadalomtudmány-e? Vita Ran Hirsch téziseivel

Bonica/Chilton/Goldin/Rozema/Sen: Bírói ideológia a law clerkjeik kiválasztásánál

Bonica/Sen: Az ügyvédségből történő bíróválasztás átpolitizálódása

Bookman: Perlési izolacionizmus

Burduli: Az uniós bírák EU feletti főhatalmáról

Burr: A robotjogászság jövőjéről

Butler: Interjú egy volt dán EJEB bíróval a Registry bírókkal szembeni túlhatalmáról

Carvalho/Palma: Jogászok a demokrácia ellen Braziliában

Case: Scalia változó szerepjátszásai

Chatziathanasiou: Leibholz alkotmánybírósági memoranduma és német kancellár küzdelme az 1950-es évek elején

Chen: Jogi gondolkodás és a jog változásai Kínában 1949 és 2008 között

Chesterman: MI és a jogi személyiség határai

Chien-Chih Lin: A kelet-ázsiai jurisztokráciáról

Cohen: Bírói sokszínűség Franciaországban: A kimondatlan és a kimondhatatlan

Cohen: Amikor a bíráknak okuk van arra, hogy ne adjanak indoklást: Egy összehasonlító jogi megközelítés

Cohen: Francia bíráskodáson keresztüli gyarmatosítás ma

Cohen: Közintézmények szociális episztemológiája

Colon-Rios: A latin amerikai konstucionalizmus sajátosságai

Cotterrell: Miért nem jogfilozófia a juriszprudencia

Cotterrell: Szociológiai jogelméletek a jogi karok oktatásában

Curanovic: Az Ordo Iuris nemzetközi tevékenyégének összehasonlító elemzése más NGO hálózatokkal

D'Angelo/De Simone/Varvaro: A római jog és a konszezuális racionálitás

Da Silva: A jogok egy társadalomeléletének alapvonalai

Dagan/Kreitner: A jogelmélet karakterei

Davis: Emberi elme nélküli jog

Davis: Gender világ és a semleges neműek

Der Burg/Taekema: A jogfilozófia, jogszociológia és a jogdogmatika kooperációja

Deakin/Markou: A jog komputerizálhatóságáról

Dedek: Az összehasonlító jogtól a kozmopolita jogászkodásig

Dezalay: Jog, jogászok és birodalom

Diamantis: A vállalatok jogsértései az MI álcázásában

Dressel: A thaiföldi AB politizálódása

Druckman: A tudomány három veszélyének egyike a politizálódás

Dubber: Kritikai jogtörténet

Duve: Az európai jogtörténet szemléletének változásai

Duve: Jogtörténeti összefonódások

Echevarria (szerk.): A bírói függetlenésg kérdései Ecuadorban

Engle: A balos jogelméletekről

Engle: Jogi logika és a posztmodernnek mondott kritikája

Engstrom/Ho/Sharkey/Cuéllar: Algoritmikus kormányzat az USA szövetségi állami szintjén

Engstrom/Gelbach: MI és a polgári eljárási jog jövője

Estreicher: Az elmélet védelmében a jogtudósi munkában

Etzioni: Az MI jogon belül tartása

Falke: A fokozoatos hatalomátszállás egy Európai Egyesült Államokra realista nézőpontból

Finck: Automatizált döntéshozatalok és a közigazgatási jog

Freeeman/Webb: Mozgalmi jogász kiképzés

Frerichs: A szociológiai jogszemlélet történetéhez

Fruehwald: Posztmodern jogi gondolkodás és kognitív tudomány

Fruehwald: Viselkedési biológia és alkotmányos elemzés

Gandulfo: Mi marad a Nullum Crimen elvből az alkotmányjogiasítás után

Gélinas: A kanadai bírák függetlenségéről kritikai szemszögből

Gervais: A gép szerzői jogáról

Geyh: Túlélheti-e a jogállam bírói politizálást?

D'Angelo/De Simone/Varvaro: A római jog és a konszezuális racionálitás

Giménez: Konstitucionalizmus Mexikóban

Graber: Jogszociológia Svájcban

Greenberg: Hogyan ered jog a tényekből

Grimalda/Murtin/Pipke/Puttermen/Sutter: A mostani világjárvány átpolitizálódása

Hahn/Richter/Ziller/Large: A német alaptörvény tartalma feletti 1949-es amerikai befolyás mértékéről

Hanson: Jog, ideológia és pszichológia

Helfer/Voeten: A nemzetközi bíróságok, mint a jogi változások közvetítői: LMBT-jogok Európában

Hertogh: A brit és a holland igazságügyi rendszer kritikusainak kritikája

Hickley: A bírák és az állam politikai szervei

Hioureas: Az ECHR 14 protocol készítése kapcsán az NGO-k óriási befolyása

Hollis: Jogértelmezés a nemzetközi jogban

Holtermann/Madsen Az új realista jogtudomány mint tudományos bázisszemlélet

Holtermann/Madsen: Miben áll az empirikusság a jog empirikus tanulmámyozásában?

Hubbard: Követik e a bírák a jogot

Huq: A hatalommegosztás gyakorlatának ciklikus hullámzása

Huq: A hatalommegosztás metaelmélete

Huq: A nép az alkotmány ellen

Huq: Alkotmányosság és legitimáció Dél-Afrikában

Huq: Emberi döntéshez való jog az MI korában

Huq: Intézményi loyalitás az alkotmányjogban

Jones/Schall/Shen: Jog és idegtudományok

Kaminski/Urban: Jog az MI vitatására

Kar: A morál és a jog mélystruktúrája

Kar: A nyugati jog és civilizáció prehistorikus meghatározói

Katz/Stafford: Az USA szövetségi bíráinak szociológiája

Khamroi: Alkotmánybírósági alkotmányozási korlátok összehasonlítása

Kim: A koreai bírói rendszer elemzése

Kjaer: Jog és rend a nemzeti és az azon túli szeveződésben

Kletzer: Szokások és a pozitiv jog Hegel és Savigny vitájához

Klonick: A Facebook szólásszabadsági felügyeleti testülete

Koirala: A jog hindu koncepciója

Kurki: A jogi személy egy elmélete

Kyprianides: William Blackstone az angol jog "prófétája" vagy egy különc személyiség?

Laurent Scheeck: A globális konstitucionalisták aktivizmusának okairól

Law: Rákényszerített alkotmányok és romantikus alkotmányok legitimitási helyzete

Lee: Mi a büntetőjogi filozófia?

Leiter: A bírák szerepe a demokráciákban

Leiter: A jogpozitivizmus, mint a jog realista elmélete

Leiter: Alkotmányjog és a legfelsőbb bírák, mint szupertörvényhozók

Leonard: Az amerikai büntetőjogelmélet jogtörténete

Lian: Elemzés Olivier Wendel Holmesról

Loehndorf: Régi alkotmányok és az originalizmus problémája

Lupo: A mesterséges intelligencia szabályozása az igazságszolgáltatásban

Madsen: Az emberi jogok társadalomtudományi rekonstrukciója a hatalmi kérdések fényében

Mathilde Cohen: Az EJEB bírák bírók vagy tuszok

Matzak: A bírói formalizmus jogállam ellenességének okai

Maxeiner: Adams és Jefferson vitája a jövendő bírói államáról

May: Kormányzás a modern társadalomban a minisztériumi bürokráciák szemszögéből

McGinnis/Pearce: Az MI és a jogász szakma jövője

Menell/Lemley/Merges: Szellemi tulajdon az Új Techonlógiai Korban

Michaels: Az összehasonlító jog funkcionális módszere

Mortsenson/Bagley: Az alkotmányozó széles terjedelmű hatalomdelegálása a törvényhozásra

Nanos: A római jog rabszolga miatti felelőssége, mint a mai robotok miatti felelősség mintája

Neder Meyer: A brazil jurisztokrcáia

Nicola: Az EU jog kritkiai elemzése

Nicola: Luxemburgi bírói döntési stílus

Noemi Gal-Or: Az igazsgágszolgáltatás kiszervezése mint új globális trend

Nourse/Shaffer: A jogi realizmus új formái - ösztönözhet-e az Új Világrend egy új jogelmélet felé?

Olken: A jogi klasszicizmus lehanyatlása a New Deal konstitucionalizmus felemelkedésével

Parisi: A jog és gazdaság irányzat belső iskolái

Pasquale: A jogi munka robotizálásának korlátai

Peters: Az alkotmányos alapjogok és a jogi autoritás problémája

Pomper/Weiner: A modern amerikai intézmények kudarca a politikai ambiciók korlátozásában

Posner: Martii Koskenniemi az emberi jogokról

Posner: Szavazási módok a választásokon a demokráciákban

Postema: Bentham a gondolkodás technológiájáról

Postema: Holmes bíró és az amerikai jogelmélet új iránya

Quintais/Bodó/Giannopoulou/Ferrari: A blockchain és a jog kapcsolatainak kritikai áttekintése

Rachum-Twaig: Egyáltalán kinek a robotja - merülhet fel sokszor a kérdés a jogi felelősségnél

Rassmussen: Az EU jog történetének szükséges újraírása

Rasulov: A kritikai nemzetközi jogtudomány szociológiája

Ravid: MI alkotás és a szellemi tulajdon

Rehder: A politikum az USA és Európa kutatói szemléletében

Reid: Jog és történelem

Rodriuez-Garavito: A latin-amerikai bírói aktivizmus hatásai

Rose: A jogtörténet mint tudományos diszciplina természete és változásai

Roux: Az ausztrál bírói forradalom

Sachs: Az originalizmus, mint a jog megváltoztatásának az elmélete

Saffron: A kolumbiai alkotmánybíráskodás

Saldarriaga: A bírói függetlenség, mint a bírói aktivizmus előfeltétele

Salgado/Gabardo: A brazil bírói hatalom szerepe

Schafer: Német és holland jogi és szociológiai eltérések

Schauer: A jog értelmezésének és értelmezés közbeni alkotásának kritikai vizsgálata

Schlag: Az amerikai jog esztétikája

Schrepel: Blochchain utópia és a jog

Schrepel: Blockchain és a trösztellenes szabályozás paradoxona

Schultz: Magán jogi rendszerek és a kibertér tanulságai a jogelmélet számára

Schuppert: A szabályok világa

Sellers (szerk.): Jogok és érzelmek

Sethia: A politikai pártok indiai alkotmányjogi szabályozása

Somek: A politikai és nem kozmopolita Európáról

St-Hilaire: A Velencei Bizottság alkotmányozás ellenőrzéséről

Stumpf: Migráció és bűnözés az USA-ban

Sugarman: Twining jogelméletének értékelése

Suteki/Marwan: Az emberi jogi eszme támadási koncepciója Bourdieu elmélete fényében

Tamanaha: A jogelmélet diszciplina harmadik pillére: a szociológiai jogelmélet

Tamanaha: A kiterjedt jogi instrumentalizmus társadalmi hátrányai

Tamanaha: A pozitivizmus társadalmi hatékonyság eszméjének romboló hatásai

Tamanaha: Meglátások a jog természetéről a történeti elemzéseken keresztül

Tamanaha: Mi a jog?

Thomas: A vállalati testületek büntetőjogi felelősségének kérdései

Thornton: A jogászi professzió überizációja

Ulen: A jogtudományi munka összetevői

Vaquero: A jogtudomány öt modellje

Varella: Miért változik a nemzetközi jog a növekvő komplexitásban?

Venzke: A nemzetközi jog alkotása és elméletei

Versteeg: Népszerütlen konstitucionalizmus

Viljoen: Az adatkezelés jogi elmélete

Voigt: Az alkotmány szövege és valósága

Ward: A nem demokratikus alkotmány

Weiler: Három kultúra

West: A Tom Paine alkotmány eszménye

Winter: A mesterséges intelligencia bírói döntése mint kihívás

Xinfang: A formális jogi intézmények helyett egy alternatív rendezési út Kínában

Zaidan de Carvalho: A brazil legfelsőbb bírói fórum elfogultságairól

Zimmermann: Gépi elmék és jogi személyiség




tudastar@newsforconeu.com