|
|
Ahmed: A robotok utáni adóztatás útjai és lehetőségei
Ahmed: Az alkotmányos normák elmélete
Ahmed/Ginsburg: Alkotmányos iszlamizáció és emberi jogok
Albert: Az amerikai alkotmányos idő elmélete
Alexandre: A mesterségesen intelligens robotok jogi státusza
Armour/Sako: Az MI hatása a jogi irodák felépítésére
Armour/Parnham/Sako: Kitágult jogászi munka az MI korában
Atzori: Blockchain technológia és az állam
Ajayi: MI a nigériai jog világában, mint remény és veszély
Bader: Bírói szupremácia versus parlamenti szupremácia
Bagchi: Swami Vivekananda és az indiai alkotmányfilozófia
Balkin: A robotjog útja
Banakar: Jogszociológiai irányzatviták
Barroso: Az alkotmánybíróságok képviseleti és demokratikus többségi funkciói
Barzun: A jogi pragmatizmus három formája
Bassok: A bírósági legitimitás változó értelmezése
Beever: Deklatarórius jogelmélet
Berman: A juriszdikció globalizálódása
Bix: A szerződési jog elmélete a common law rendszereiben
Bogdandy: Az összehasonlító jog vajon társadalomtudmány-e? Vita Ran Hirsch téziseivel
Bonica/Chilton/Goldin/Rozema/Sen: Bírói ideológia a law clerkjeik kiválasztásánál
Bonica/Sen: Az ügyvédségből történő bíróválasztás átpolitizálódása
Bookman: Perlési izolacionizmus
Burduli: Az uniós bírák EU feletti főhatalmáról
Burr: A robotjogászság jövőjéről
Butler: Interjú egy volt dán EJEB bíróval a Registry bírókkal szembeni túlhatalmáról
Carvalho/Palma: Jogászok a demokrácia ellen Braziliában
Case: Scalia változó szerepjátszásai
Chatziathanasiou: Leibholz alkotmánybírósági memoranduma és német kancellár küzdelme az 1950-es évek elején
Chen: Jogi gondolkodás és a jog változásai Kínában 1949 és 2008 között
Chesterman: MI és a jogi személyiség határai
Chien-Chih Lin: A kelet-ázsiai jurisztokráciáról
Cohen: Bírói sokszínűség Franciaországban: A kimondatlan és a kimondhatatlan
Cohen: Amikor a bíráknak okuk van arra, hogy ne adjanak indoklást: Egy összehasonlító jogi megközelítés
Cohen: Francia bíráskodáson keresztüli gyarmatosítás ma
Cohen: Közintézmények szociális episztemológiája
Colon-Rios: A latin amerikai konstucionalizmus sajátosságai
Cotterrell: Miért nem jogfilozófia a juriszprudencia
Cotterrell: Szociológiai jogelméletek a jogi karok oktatásában
Curanovic: Az Ordo Iuris nemzetközi tevékenyégének összehasonlító elemzése más NGO hálózatokkal
D'Angelo/De Simone/Varvaro: A római jog és a konszezuális racionálitás
Da Silva: A jogok egy társadalomeléletének alapvonalai
Dagan/Kreitner: A jogelmélet karakterei
Davis: Emberi elme nélküli jog
Davis: Gender világ és a semleges neműek
Der Burg/Taekema: A jogfilozófia, jogszociológia és a jogdogmatika kooperációja
Deakin/Markou: A jog komputerizálhatóságáról
Dedek: Az összehasonlító jogtól a kozmopolita jogászkodásig
Dezalay: Jog, jogászok és birodalom
Diamantis: A vállalatok jogsértései az MI álcázásában
Dressel: A thaiföldi AB politizálódása
Druckman: A tudomány három veszélyének egyike a politizálódás
Dubber: Kritikai jogtörténet
Duve: Az európai jogtörténet szemléletének változásai
Duve: Jogtörténeti összefonódások
Echevarria (szerk.): A bírói függetlenésg kérdései Ecuadorban
Engle: A balos jogelméletekről
Engle: Jogi logika és a posztmodernnek mondott kritikája
Engstrom/Ho/Sharkey/Cuéllar: Algoritmikus kormányzat az USA szövetségi állami szintjén
Engstrom/Gelbach: MI és a polgári eljárási jog jövője
Estreicher: Az elmélet védelmében a jogtudósi munkában
Etzioni: Az MI jogon belül tartása
Falke: A fokozoatos hatalomátszállás egy Európai Egyesült Államokra realista nézőpontból
Finck: Automatizált döntéshozatalok és a közigazgatási jog
Freeeman/Webb: Mozgalmi jogász kiképzés
Frerichs: A szociológiai jogszemlélet történetéhez
Fruehwald: Posztmodern jogi gondolkodás és kognitív tudomány
Fruehwald: Viselkedési biológia és alkotmányos elemzés
Gandulfo: Mi marad a Nullum Crimen elvből az alkotmányjogiasítás után
Gélinas: A kanadai bírák függetlenségéről kritikai szemszögből
Gervais: A gép szerzői jogáról
Geyh: Túlélheti-e a jogállam bírói politizálást?
D'Angelo/De Simone/Varvaro: A római jog és a konszezuális racionálitás
Giménez: Konstitucionalizmus Mexikóban
Graber: Jogszociológia Svájcban
Greenberg: Hogyan ered jog a tényekből
Grimalda/Murtin/Pipke/Puttermen/Sutter: A mostani világjárvány átpolitizálódása
Hahn/Richter/Ziller/Large: A német alaptörvény tartalma feletti 1949-es amerikai befolyás mértékéről
Hanson: Jog, ideológia és pszichológia
Helfer/Voeten: A nemzetközi bíróságok, mint a jogi változások közvetítői: LMBT-jogok Európában
Hertogh: A brit és a holland igazságügyi rendszer kritikusainak kritikája
Hickley: A bírák és az állam politikai szervei
Hioureas: Az ECHR 14 protocol készítése kapcsán az NGO-k óriási befolyása
Hollis: Jogértelmezés a nemzetközi jogban
Holtermann/Madsen Az új realista jogtudomány mint tudományos bázisszemlélet
Holtermann/Madsen: Miben áll az empirikusság a jog empirikus tanulmámyozásában?
Hubbard: Követik e a bírák a jogot
Huq: A hatalommegosztás gyakorlatának ciklikus hullámzása
Huq: A hatalommegosztás metaelmélete
Huq: A nép az alkotmány ellen
Huq: Alkotmányosság és legitimáció Dél-Afrikában
Huq: Emberi döntéshez való jog az MI korában
Huq: Intézményi loyalitás az alkotmányjogban
Jones/Schall/Shen: Jog és idegtudományok
Kaminski/Urban: Jog az MI vitatására
Kar: A morál és a jog mélystruktúrája
Kar: A nyugati jog és civilizáció prehistorikus meghatározói
Katz/Stafford: Az USA szövetségi bíráinak szociológiája
Khamroi: Alkotmánybírósági alkotmányozási korlátok összehasonlítása
Kim: A koreai bírói rendszer elemzése
Kjaer: Jog és rend a nemzeti és az azon túli szeveződésben
Kletzer: Szokások és a pozitiv jog Hegel és Savigny vitájához
Klonick: A Facebook szólásszabadsági felügyeleti testülete
Koirala: A jog hindu koncepciója
Kurki: A jogi személy egy elmélete
Kyprianides: William Blackstone az angol jog "prófétája" vagy egy különc személyiség?
Laurent Scheeck: A globális konstitucionalisták aktivizmusának okairól
Law: Rákényszerített alkotmányok és romantikus alkotmányok legitimitási helyzete
Lee: Mi a büntetőjogi filozófia?
Leiter: A bírák szerepe a demokráciákban
Leiter: A jogpozitivizmus, mint a jog realista elmélete
Leiter: Alkotmányjog és a legfelsőbb bírák, mint szupertörvényhozók
Leonard: Az amerikai büntetőjogelmélet jogtörténete
Lian: Elemzés Olivier Wendel Holmesról
Loehndorf: Régi alkotmányok és az originalizmus problémája
Lupo: A mesterséges intelligencia szabályozása az igazságszolgáltatásban
Madsen: Az emberi jogok társadalomtudományi rekonstrukciója a hatalmi kérdések fényében
Mathilde Cohen: Az EJEB bírák bírók vagy tuszok
Matzak: A bírói formalizmus jogállam ellenességének okai
Maxeiner: Adams és Jefferson vitája a jövendő bírói államáról
May: Kormányzás a modern társadalomban a minisztériumi bürokráciák szemszögéből
McGinnis/Pearce: Az MI és a jogász szakma jövője
Menell/Lemley/Merges: Szellemi tulajdon az Új Techonlógiai Korban
Michaels: Az összehasonlító jog funkcionális módszere
Mortsenson/Bagley: Az alkotmányozó széles terjedelmű hatalomdelegálása a törvényhozásra
Nanos: A római jog rabszolga miatti felelőssége, mint a mai robotok miatti felelősség mintája
Neder Meyer: A brazil jurisztokrcáia
Nicola: Az EU jog kritkiai elemzése
Nicola: Luxemburgi bírói döntési stílus
Noemi Gal-Or: Az igazsgágszolgáltatás kiszervezése mint új globális trend
Nourse/Shaffer: A jogi realizmus új formái - ösztönözhet-e az Új Világrend egy új jogelmélet felé?
Olken: A jogi klasszicizmus lehanyatlása a New Deal konstitucionalizmus felemelkedésével
Parisi: A jog és gazdaság irányzat belső iskolái
Pasquale: A jogi munka robotizálásának korlátai
Peters: Az alkotmányos alapjogok és a jogi autoritás problémája
Pomper/Weiner: A modern amerikai intézmények kudarca a politikai ambiciók korlátozásában
Posner: Martii Koskenniemi az emberi jogokról
Posner: Szavazási módok a választásokon a demokráciákban
Postema: Bentham a gondolkodás technológiájáról
Postema: Holmes bíró és az amerikai jogelmélet új iránya
Quintais/Bodó/Giannopoulou/Ferrari: A blockchain és a jog kapcsolatainak kritikai áttekintése
Rachum-Twaig: Egyáltalán kinek a robotja - merülhet fel sokszor a kérdés a jogi felelősségnél
Rassmussen: Az EU jog történetének szükséges újraírása
Rasulov: A kritikai nemzetközi jogtudomány szociológiája
Ravid: MI alkotás és a szellemi tulajdon
Rehder: A politikum az USA és Európa kutatói szemléletében
Reid: Jog és történelem
Rodriuez-Garavito: A latin-amerikai bírói aktivizmus hatásai
Rose: A jogtörténet mint tudományos diszciplina természete és változásai
Roux: Az ausztrál bírói forradalom
Sachs: Az originalizmus, mint a jog megváltoztatásának az elmélete
Saffron: A kolumbiai alkotmánybíráskodás
Saldarriaga: A bírói függetlenség, mint a bírói aktivizmus előfeltétele
Salgado/Gabardo: A brazil bírói hatalom szerepe
Schafer: Német és holland jogi és szociológiai eltérések
Schauer: A jog értelmezésének és értelmezés közbeni alkotásának kritikai vizsgálata
Schlag: Az amerikai jog esztétikája
Schrepel: Blochchain utópia és a jog
Schrepel: Blockchain és a trösztellenes szabályozás paradoxona
Schultz: Magán jogi rendszerek és a kibertér tanulságai a jogelmélet számára
Schuppert: A szabályok világa
Sellers (szerk.): Jogok és érzelmek
Sethia: A politikai pártok indiai alkotmányjogi szabályozása
Somek: A politikai és nem kozmopolita Európáról
St-Hilaire: A Velencei Bizottság alkotmányozás ellenőrzéséről
Stumpf: Migráció és bűnözés az USA-ban
Sugarman: Twining jogelméletének értékelése
Suteki/Marwan: Az emberi jogi eszme támadási koncepciója Bourdieu elmélete fényében
Tamanaha: A jogelmélet diszciplina harmadik pillére: a szociológiai jogelmélet
Tamanaha: A kiterjedt jogi instrumentalizmus társadalmi hátrányai
Tamanaha: A pozitivizmus társadalmi hatékonyság eszméjének romboló hatásai
Tamanaha: Meglátások a jog természetéről a történeti elemzéseken keresztül
Tamanaha: Mi a jog?
Thomas: A vállalati testületek büntetőjogi felelősségének kérdései
Thornton: A jogászi professzió überizációja
Ulen: A jogtudományi munka összetevői
Vaquero: A jogtudomány öt modellje
Varella: Miért változik a nemzetközi jog a növekvő komplexitásban?
Venzke: A nemzetközi jog alkotása és elméletei
Versteeg: Népszerütlen konstitucionalizmus
Viljoen: Az adatkezelés jogi elmélete
Voigt: Az alkotmány szövege és valósága
Ward: A nem demokratikus alkotmány
Weiler: Három kultúra
West: A Tom Paine alkotmány eszménye
Winter: A mesterséges intelligencia bírói döntése mint kihívás
Xinfang: A formális jogi intézmények helyett egy alternatív rendezési út Kínában
Zaidan de Carvalho: A brazil legfelsőbb bírói fórum elfogultságairól
Zimmermann: Gépi elmék és jogi személyiség
|
|